Ha a gyorsítótár bejegyzései nem törlődnek ki, amikor az alapul szolgáló adatbázisokban lévő adatok módosulnak, akkor a lekérdezések elavult eredményeket adhatnak vissza.
Értékelnie kell, hogy ez elfogadható-e. Elfogadható annak engedélyezése, hogy a gyorsítótár valamennyi elavult adatot tartalmazzon. Önnek kell eldöntenie, hogy az elavult adatok milyen szintje elfogadható, és annak alapján kell konfigurálnia (és követnie) az adott szintekre vonatkozó szabályok készletét.
Például tételezzük fel, hogy egy alkalmazás egy hatalmas konglomerátumból származó vállalati adatokat elemez, és Ön a vállalat különböző részlegeire vonatkozó éves összesítéseket hajt végre. Az új adatok anyagi szempontból nem befolyásolják a lekérdezéseket, mivel csak a következő év összesítéseit befolyásolják. Ebben az esetben kompromisszumot kell kötni annak eldöntéséhez, hogy a gyorsítótár kiürítését részesítsék-e előnyben a gyorsítótár bejegyzéseinek megőrzésével szemben.
Azonban tételezzük fel, hogy az adatbázisok naponta háromszor frissülnek, és Ön az aktuális nap tevékenységeire vonatkozó lekérdezést hajt végre. Ebben az esetben sokkal gyakrabban ki kell ürítenie a gyorsítótárt, vagy dönthet úgy is, hogy egyáltalán nem használja azt.
Másik lehetőség, hogy kezdettől fogva rendszeres időközönként (például hetente egyszer) átrendezi az adatkészletet. Ebben a példában az adatkészlet átrendezési folyamatának részeként teljesen kiüríti a gyorsítótárt, ezzel biztosítva, hogy soha ne legyenek elavult adatok a gyorsítótárban.
Bármelyik megoldást választja, értékelnie kell, hogy mi az elfogadható ahhoz, hogy a felhasználók ne kapjanak vissza nem aktuális adatokat.