A konstruktor függvény paraméterének konfigurálása

Amikor webhely a konstruktor függvény új példányát hozza létre, ez paramétert ad át, amely a contentItemData, scsData és contentClient elemet tartalmazza a tartalomelrendezés fejlesztésének elősegítésére.

Az alábbiakban a konstruktor függvény kódjára látható példa:

function ContentLayout(params) {
    this.contentItemData = params.contentItemData || {};
    this.scsData = params.scsData;
    this.contentClient = params.contentClient;
}
ContentLayout.prototype = {
    render: function (parentObj) {
        var content = {
            blogTitle: this.contentItemData.data['starter-blog-post_title'],
        };

        if (this.scsData) {
            content = $.extend(content, {
                'scsData': this.scsData
            });
        }

    }
};
return ContentLayout;

A konstruktor függvény paramétere a következő objektumokat tartalmazza:

• params.contentItemData: a tartalomelemet tartalmazza, így nevét, leírását, azonosítóját és adatait. Például a tartalomelemben a 'blogpost_title' mező a params.contentItemData.data['blogpost_title'] használatával érhető el.

• params.scsData: ez az objektum adatot ad át, amikor a konstruktort webhelyeken belül hívják. Ez az objektum nem létezik külső féltől származó alkalmazásokban megjelenített tartalomelrendezéseknél. Ez az objektum tartalmazza a Sites SDK objektumát, a contentTriggerFunction metódust trigger indításához, valamint a Details oldalhivatkozásokat.

• params.contentClient: ez a Content SDK készletből előállított contentClient objektum, és a tartalomelrendezés hívására szolgál. Ezért ez a tartalomkiszolgálónak megfelelő paraméterekkel van konfigurálva. Ha a tartalomkiszolgálóra irányuló további hívásokra van szükség, saját objektum létrehozása helyett ez a contentClient objektum használható. Ez az objektum a tartalomra vonatkozó ügyfél API felületeket tartalmaz. API felületek állnak rendelkezésre tartalomelemek és ezek tartalomtípusainak lekérdezéséhez, kereséséhez és beolvasásához. További kiegészítő API felületek is elérhetők, például az expandMacros() a formázott szövegben használt makrók kibontásához.