A kiegyensúlyozott scorecard meghatározása
Kiegyensúlyozott mutatószámrendszer létrehozásával világos kép kapható a szervezet különböző vonatkozásairól.
A vállalatok hagyományosan túlságosan is csak a pénzügyileg vezérelt stratégiákra összpontosítanak, és nem veszik eléggé figyelembe az egyéb befolyásoló tényezőket. Mivel a pénzügyi célok általában a múltból építkeznek, meghatározásuk az előzmények számadatainak növekedésén alapul, ezek nem számolnak a jövőbeli piaci feltételekkel vagy a célkitűzések előnyeivel. A kiegyensúlyozott scorecard olyan stratégiakezelő rendszer, amely a szervezet stratégiáját világos célkitűzésekre, mérőszámokra, célértékekre és kezdeményezésekre képezi le, és ezeket a következő négy nézőpont szerint rendszerezi: pénzügy, ügyfél, belső üzleti folyamatok, valamint képzés és növekedés. Ezeket a nézőpontokat jellemzően kérdések formájában fogalmazza meg a rendszer, például: „Jövőképünk megvalósításához hogyan kell megjelennünk az ügyfeleink számára?” vagy „A pénzügyi sikeresség érdekében hogyan kell megjelennünk a részvényeink számára?” A kiegyensúlyozott scorecard módszertana az üzleti folyamatok leírására olyan nyelvezetet biztosít, amellyel több, fontos nézőpontot egyaránt figyelembe vevő stratégiák definiálhatók. A szervezet pénzügyi állapotát leíró pénzügyi beszámolókhoz (jövedelmi beszámoló, pénzforgalmi beszámoló és mérlegbeszámoló) hasonlóan a kiegyensúlyozott scorecard megfelelő keretrendszert biztosít a stratégia konzisztens és mélyreható módon való közvetítéséhez. Az ábra ennek a négy perspektívának az ábrázolását jeleníti meg.
"A scorecard négy nézőpontjának segítségével egyensúly teremthető a rövid távú és a hosszú távú célkitűzések között, a megkívánt eredmények és az ezek elérését biztosító teljesítménytényezők között, valamint a célkitűzések objektív mérőszámai és az enyhébb, többnyire szubjektív mérőszámai között." (Robert S. Kaplan, David P. Norton: „Linking the Balanced Scorecard to Strategy”, California Management Review Reprint Series, 1996 by the Regents of the University of California CMR, Vol 39, Number 1, Fall 1996).
Az Oracle Scorecard és Strategy Management négy alapértelmezett nézőpontot biztosít, amelyeket olyan stratégiák definiálásához használhat, amelyek holisztikusan tartalmazzák az összes fontos nézőpontot, valamint olyan stratégiastruktúrák definiálásához, amelyek az összes nézőpontban biztosítják a stabilitást és a sikert.
A Dr. Robert Kaplan és Dr. David Norton által kidolgozott kiegyensúlyozott scorecard módszertannak megfelelő négy alapértelmezett nézőpont a következő:
-
Pénzügyi – pénzügyi mérőszámok azonosítására szolgál, amelyek a következő kérdés megválaszolásában segítenek: „Hogyan vigyázunk a részvényeseinkre?”
-
Ügyfél – olyan mérőszámok azonosítására szolgál, amelyek a következő kérdés megválaszolásában segítenek: „Hogyan látnak minket az ügyfelek?”
-
Belső folyamatok – olyan mérőszámok azonosítására szolgál, amelyek a következő kérdés megválaszolásában segítenek: „Mely folyamatoknál kell javítanunk?”
-
Képzés és növekedés – olyan mérőszámok azonosítására szolgál, amelyek a következő kérdés megválaszolásában segítenek: „Hogyan biztosítható a folyamatos javulás és az értékek létrehozása?”
A rendelkezésre álló nézőpontokat átalakíthatja, de létrehozhat a vállalati célkitűzésekhez, alapvető kezdeményezésekhez és fő teljesítménymutatókhoz igazodó saját nézőpontokat is.
Megjegyzés:
Kaplan és Norton négy nézőpontja adott szervezeti stratégiát ad vissza. Ezek a nézőpontok és stratégiák nem feltétlenül alkalmasak kormányzati, közösségi vagy nonprofit szervezeteknél; ezért ezeknél a célkitűzéseket és az alapvető kérdéseket megfelelően módosítani és bővíteni kell a kívánt stratégiák eléréséhez.Az Oracle Scorecard és a Strategy Management bemutatását lásd: Az Oracle Scorecard és a Strategy Management bemutatása.
Megjegyzés:
A kiegyensúlyozott scorecard mindig élő dokumentumként kezelendő. A célkitűzések, kezdeményezések stb. megállapítására vonatkozó folyamatot rendszeresen meg kell ismételni. A kívánt eredmények elérése érdekében a folyamatnak nem csak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is kellő időben képet kell adnia a szervezet állapotáról.