Amikor tartalomelemeket exportál fordításra, fordítási feladatot hoz létre a rendszer. A fájlokat letöltheti fordításra, lefordíthatja ezeket, majd importálhatja a lefordított fájlokat.
Megjegyzés:
A fordítási feladatok kezelése előtt exportálnia kell a forrásanyagokat. Lásd: Tartalomelemek honosítása.
(Kész) – Az exportált forrásanyagokhoz tartozó .zip fájl készen áll a letöltésre.
(Folyamatban) – A .zip fájl le lett töltve. Az állapot mindaddig ez marad, míg az összes célnyelvnél az összes fordítás importálása sikeresen be nem fejeződik.
(Befejezve) – Az adott feladathoz tartozó összes célnyelvnél a fordítások importálása sikeresen befejeződött.
(Sikertelen) – A fordítási feladat sikertelen. A feladat sikertelenségének okáról hibaüzenet jelenik meg a szalagcím fölött. Ha ismét meg szeretné tekinteni az üzenetet, a fordítási feladatnál az Újraküldés műveletet választhatja. Javítsa a hibát, majd válassza az Újraküldés műveletet a feladatnál.
A következő műveleteket hajthatja végre:
Az Oracle Content Management ellenőrzi, hogy a feladatban definiált valamennyi fordítást tartalmazza-e a .zip fájl. Ha meg szeretné nézni, hogy mely forrásanyagok szerepelnek a fordítási feladatban, kattintson a párbeszédpanelen a hivatkozásra. Amikor készen áll a fordítások importálására, kattintson az Importálás elemre.
Egy elem elküldésekor fordításra a célnyelvet egy kód határozza meg, így a nyelvszolgáltató tudja, hogy az elemet milyen nyelvről milyen nyelvre kell lefordítani. Például az fr kód a francia, a de kód pedig a német nyelvet jelképezi.
Ezek a kódok több regionális dialektus esetében tovább bővíthetők. Például a de-LI kód a Liechtensteinben beszélt német nyelvet, a de-LU kód pedig a Luxemburgban beszélt német nyelvet jelképezi. Ha viszont a nyelvszolgáltató nem támogat egy adott regionális dialektust, akkor a megadott kódot a rendszer levágja a kétkarakteres alapnyelvkódra. Például a de-LI és a de-LU esetében a kód le lesz vágva de kódra.
Ha a nyelvszolgáltató egy regionális dialektust támogat, de mindet nem, akkor a megadott kód helyettesíthető.. Például az ms-BN a Bruneiben beszélt maláj nyelvet jelképezi, de ha a nyelvszolgáltató nem támogatja azt a dialektust, akkor átválthat egy általa támogatott dialektusra, például használhatja az ms-MY kódot, ami a Malajziában beszélt maláj nyelvet jelképezi. Ha a nyelvszolgáltató nem tesz különbséget a dialektusok között, például ha az en-BZ kód a Belize-ben beszélt angol nyelvet, az en-JM pedig a Jamaicában beszélt angol nyelvet jelképezi, akkor a kódot levágja az alapnyelv, ebben az esetben az angol nyelv en kódjára.
Egy fejlesztő egyéni nyelvi-területi beállításokat hozhat létre az Ön szervezetének igényei szerint. Az egyéni nyelvi-területi beállítások kódjai az alapnyelvet, bármilyen regionális dialektikus kódját, és ha van, egy x jelet tartalmaznak, amely jelzi, hogy egyéni nyelvi-területi beállításról van szó, továbbá a szervezete által igényelt bármilyen azonosító testreszabást is tartalmazhatnak. Például az angol nyelv esetében egy egyéni nyelvi-területi beállítás így nézhet ki: en-JM-x-custom.
Mivel egy egyéni nyelvi-területi beállítás az Ön szervezete számára egyedi, az egyéni nyelvi-területi beállítás kódjait a rendszer levágja, amikor elküldi az alapnyelvre és a regionális dialektusra való fordításra, ha azt a nyelvszolgáltató támogatja. A fenti példában az en-JM-x-custom kódot a rendszer levágná en-JM kódra, elhagyva a testreszabásra jellemző kódrészt. Vagy ha a nyelvszolgáltató nem támogatja a Jamaicára vonatkozó regionális dialektus kódját (JM), akkor a kódot a rendszer levághatja az alapnyelv kódjára: en.
Ha az Önök szervezetében Ön fejlesztő, a fordításhoz létrehozhat egyéni nyelvi-területi beállításokat.
Az oldalsó navigációs menü Adminisztráció szakaszában kattintson a Tartalom elemre.
Válassza ki a szalagmenüből a Honosítási alapszabályok elemet.
A menüszalagon kattintson a Nyelvek elemre.
Írja be az alapkód mezője melletti mezőbe az egyéni nyelvi-területi tokeneket.
Írja be az alapkód mezője melletti mezőbe az egyéni nyelvi-területi tokeneket. Az egyéni helyet jelölő token nem lehet hosszabb, mint 8 karakter, de egymástól kötőjellel elválasztva beírható bármennyi token. Csak az alfanumerikus karakterek (A–Z és 0–9) érvényesek.
Adjon meg opcionális leírást. Ha nincs megadva leírás, akkor alapértelmezés szerint az alapnyelvi kódhoz tartozó leírás jelenik meg.
Az alapnyelv kódjaként és helyi változatként megadott Portugál (Brazília) (pt-BR) választásakor tokenként beírhatja, hogy custom-south-america. A Nyelvi kódok listában egyéni nyelvi-területi beállításként a pt-BR-x-custom-south-america fog megjelenni. Ha nem lett megadva leírás, akkor az egyéni nyelvi-területi változat leírása a Portugál (Brazília) területi beállítás leírása lesz. Ha meg lett adva a Portugál Dél-Amerika leírása, akkor az jelenik meg leírásként.
Kattintson a Hozzáadás elemre. Mostantól egyéni nyelvi-területi beállítás is választható honosítási alapszabályok létrehozásakor.
Egyéni nyelvi-területi beállítás törléséhez kattintson a Nyelvi kódok listában az egyéni nyelvi típus melletti ikonra.